BETON FALAK

• 1. Monolit vasbeton fal

1. Monolit vasbeton fal

A helyszíni öntésű vasbeton fal kiemelkedő teherhordási tulajdonságokkal rendelkezik, hőtechnikai képességei azonban elégtelenek arra, hogy külön külső hőszigetelés nélkül megfelelhessenek az elvárásoknak. Komplett épületek készülhetnek ettől függetlenül vasbeton falakkal illetve az is gyakori, hogy csak a szerkezetileg kulcsfontosságú helyeken alkalmaznak beton falakat. Ez utóbbi különösen vasbeton vázas épületek merevítőfalai és aknái esetén jellemző. Ezek a kitöltőfalaktól eltérően szerkezetileg szorosan együttműködnek a többi vasbeton szerkezettel.

Az öntés zsaluzatot igényel, amely lehet elbontható vagy megmaradó, azaz bennmaradó. Előbbit szokás egyrétegű, utóbbit többrétegű (szendvics-) öntött szerkezetként is megnevezni. A zsaluzat hagyományos megoldása szerint fa deszkákból lehet összeállítani az öntőformát. Ennek modern verziója a gyárilag összeállított, fém keretekkel illetve bordákkal merevített táblás zsaluzatok. Léteznek ezenkívül alagútzsalus, kúszózsalus illetve csúszózsalus technológiák is.

A továbbiakban a táblás zsaluzattal készülő monolit vasbeton fal készítésének technológiai sorrendjét mutatjuk be:

1. Zsaluzat tisztítása és zsaluleválasztó szer felhordása

2. Összeszereljük a fal egyik oldali zsaluzatának első keretét és az elemtámasszal kitámasztjuk a szerkezetet.

3. A további kereteket sorolva elhelyezzük, szintén kitámasztva őket és összekapcsolva a zsalutáblákat.

4. A vasszerelés, a vasalat elhelyezése és a zsaluzathoz rögzítése.

5. Kontrazsalu összeszerelése, távtartók (ankerrudak) beépítése a falvastagság beállításával és a zsaluzat kitámasztása.

6. Betonozás egy ütemben készül, de szakaszosan - jellemzően betonpumpa és transzportbeton alkalmazásával.

7. A betont ezután tömöríteni kell.

8. A zsaluzat két nap után bonthatóvá válik, de a fal szabvány szerinti teljes szilárdulása csak 28 nap múlva következik be.

9. A beton szerkezetek zsaluzatának bontása után fontos az utókezelés, elkerülendő a repedéseket és a szilárdsági problémákat.
   Ezért a falat locsolni, nedvesen tartani szükséges és óvni azt az erős napfénytől.

• 2. Zsalukő fal

2. Zsalukő fal

Betonból is készülnek kiselemes falazatok. A beton jó tartószerkezeti, ellenben elégtelen hőtechnikai tulajdonságai miatt ezek javarészt pincefalak, kerítésalapok, teraszlábazatok stb. szerkezetek építőanyagául szolgálnak. Ezen falazatok speciális formája a beton kézi zsaluzóelem avagy a zsalukő. A zsalukő falazat egy félmonolit szerkezet, egy többrétegű öntött fal, ahol a körülbelül 3 cm kéreggel illetve bordákkal rendelkező üreges blokkokat szárazon, kötőanyag nélkül építjük egymásra, majd ezt bennmaradó zsaluzatként használva betonnal öntjük ki.

A beton mag jellemzően statikai méretezés szerinti vasalatot is kap, jelentősen növelve a fal teherbírási tulajdonságait. A falazást és az öntést szakaszosan végezzük, jellemzően 2-3 soronként haladunk. A falsarkot felezhető illetve egész zsaluzóelemek váltakozásával lehet megoldani, hasonlóképp építjük meg a T-csatlakozást és a falvéget is. Érdemes a teljes falazaton feles eltolást alkalmazni, mert így az üregek garantáltan megfelelő módon esnek egymás alá, segítve a függőleges vasak megfelelő és egyenletes elhelyezését.

Zsalukőfal építése:

1. A fogadószerkezet előkészítése során el kell tüntetni az esetleges egyenetlenségeket.

2. A kitűzés során kicsapózsinórral feljelöljük a falazat szélességét, fontos csomópontjait és pontosan beállítjuk a magassági szintet.

3. Szükség esetén a falak alá elkészítjük a talajnedvesség vagy talajvíz elleni szigetelést úgy, hogy a fal elkészülte után folytonosítani lehessen. A kitűzés pontjait újra feljelöljük a szigetelésre.

4. A kezdősort a falvégeknél és a falsarkoknál kezdve, 1-3 centiméter vastagságú nagyszilárdságú, cementhabarcsba helyezzük le az irányelemeket, tökéletesen beállítva a vízszintet.

5. A falazást a falkötés általános szabályai szerint végezzük, habarcs nélkül rakva az elemeket.
   A blokkok lehelyezését a falvégeken illetve a falsarkokon kell kezdeni.
   A vasalást folyamatosan helyezzük el vízszintes irányban az előkészített vájatokban valamint függőleges irányban is, 80-100 cm hosszúságban, azaz a későbbi sorba is átnyúlóan.

6. 2-3 soronként végezzük a betonozást, azaz az üregek betonnal való kitöltését.
   A beton lehet helyi keverésű vagy transzportbeton, előbbi esetben jellemzően lapáttal, utóbbi esetben akár pumpálva is a helyére önthető a szükséges betonmennyiség.
   A betonozás előtt gondoskodni kell arról is, hogy a blokkok kellően nedvesek legyenek.
   A beöntött betont ezután csömöszöléssel tömöríteni szükséges.
   A betont a további könnyebb építés érdekében a legfelső blokkok feléig szükséges feltölteni.

• Practice 1

• Practice 2

• Practice 3

• Practice 4