Bevezetés
A talajban lévő szerkezeteket meg kell védeni a talajban található víz különböző formáitól és annak káros hatásaitól. Veszélyesség szerint felsorolva ezek lehetnek: talajpára, talajnedvesség illetve talajvíz. A víz különböző megjelenési formái különböző védekezési szintet irányoznak elő számunkra, azonban a talajpárához és talajnedvességhez jellemzően ugyanazt a szintet szoktuk rendelni. Így minden talajjal érintkező épületrészt egységesen minimálisan talajnedvesség elleni szigeteléssel látunk el. Azokat a szerkezeteket, amelyek a mértékadó talajvízszint alatt helyezkednek el, komolyabb, talajvíz elleni szigeteléssel kell tervezni.
Vízszigetelő anyagok
A talajnedvesség és talajvíz elleni szigeteléseket megvalósíthatjuk bitumenes lemezekkel, műanyag lemezzel, vízszigetelő habarcsokkal, vízzáró betonnal illetve fémlemezzel.
-
1. Bitumenes szigetelések
1. Bitumenes szigetelések
Bitumenes lemezes szigetelés rétegszáma az igénybevételtől és a lemez vastagságától függően változik. Talajnedvesség ellen 1-2 rétegre, talajvíz ellen 2-3 rétegre van szükség attól függően, hogy 2-4 mm vastag vékonylemezt, minimum 4 mm vastagságú vastaglemezt vagy ezek modifikált formáit használjuk. A legkevesebb rétegre modifikált vastaglemez használata esetén van szükség.
A szigetelés kiemelten fontos pontjai a hajlatok, amelyeket különleges figyelemmel kell kialakítani, a sarkok vonalában 4-5 cm sugarú hajlatokat kell létrehozni. A felületeknek simáknak és pormentesnek kell lenniük, szükséges továbbá a lemezek fektetése előtt a kellősítés bitumenmázzal vagy bitumenemulzióval.
A bitumenes lemezek 10 vagy 20 méteres, 1 méter szélességű tekercsekben állnak rendelkezésre. A lemezeket ki kell teríteni a falra merőlegesen és méretre szabni, majd visszatekerni. Ezután ragasztása teljes felületű lángolvasztásos hegesztéssel oldható meg, ekkor lángpisztoly segítségével leolvasztjuk a hordozórétegről a bitument, miközben lassan újra lehengergetjük a lemezt.
A lemezeket oldalirányban min. 10 cm, hosszirányban min. 15 cm széles átfedéssel kell fektetni és az átfedés vonalát gondosan le kell hengerelni. A modifikált lemezeket vízszintes felületen elegendő az átfedések vonalában illetve pontonként hegeszteni. Öntapadó lemezek esetén a teljes felületű ragasztást a védőfólia folyamatos eltávolításával végezzük.
Többrétegű szigetelés esetén a lemezeket feles eltolással kell fektetni.
-
2-5. Műanyag és egyéb típusú szigetelések
2. Műanyag szigetelések
Műanyag szigetelés minden esetben 1 rétegben kerül kialakításra, ennek vastagsága minimum 1 mm. A kiálló szemcséket, szennyeződéseket el kell távolítani a felületről és portalanítani kell. Kellősítés helyett műanyag lemezek esetén aljzatkiegyenlítő műanyag filcet alkalmazunk. A sarkoknál 1,5 cm sugarú hajlatot kell kialakítani. A műanyag lemezeket szárazon, ragasztás nélkül fektetjük, függőleges felületen függesztéssel rögzítjük. A lemezek közötti átfedés szélessége min. 5 cm. A toldásokat forrólevegős hegesztéssel vagy oldószeres hideg hegesztéssel oldjuk meg.
3. Bevonatszigetelések
Bevonatszigetelést padlóknál, lábazatoknál szokás alkalmazni, afféle kiegészítő talajnedvesség elleni szigetelésként, amit folytonosítani lehet lemezszigetelésekkel. A szükséges átfedés 15 cm. Anyaga lehet lehet bitumenes, műanyag, cementes vagy műgyanta alapúak. A bevonatot 2-3 rétegben hordják fel, simítóvas segítségével. A kivitelezéshez minimum 5 celsius fok hőmérséklet szükséges. Az első rétegbe a sarkoknál, hajlatoknál, síkváltásoknál hajlaterősítő sávokat kell a bevonatba ágyazni. Az újabb réteg csak az előző teljes száradása után következhet.
4. Fémlemez szigetelés
Fémlemez szigetelést használhatunk például monolit vasbeton pillérek alatt a pillér talpa és a vasalt aljzat között. A padló lemezszigetelését szorítóperemmel rögzítjük a fémlemezhez.
5. Vízzáró beton
A víz elleni védekezés módja lehet az is, ha vízzáró betont alkalmazunk. Ekkor még a külön készülő szerkezeti elemek közötti kapcsolatra, a megfelelő hézaglezárásra kell figyelnünk. A vasbeton pincefal és lemezalap között alkalmazhatunk a fal középvonalában duzzadószalagot, amelyet a friss betonba kell elhelyezni. Alkalmazhatunk továbbá rugalmas fugaszalagot is úgy az előbbi szituációban, de például munkahézag vízhatlan lezárására is.
