I. Padlóburkolatok aljzata
A padlóburkolatokat legritkábban készítjük el közvetlenül a födémen vagy alaplemezen, helyette előbb szilárd, egyenletes felületű (sík és sima) valamint a burkolat fogadására alkalmas aljzat készül a szerkezeten. Az aljzat lehet helyi öntésű betonból vagy vasbetonból készített aljzatbeton, habarcsszerű anyagokból készülő esztrich vagy hőszigetelésből és építőlemezből álló szárazpadló.
Az aljzat és a födém illetve alaplemez (!) között még számos további réteg jelenhet meg a megfelelő technológiai kialakítás érdekében. Ilyen például az alaplemez vízszigetelése - ekkor csúsztatott aljzatról beszélünk. Továbbá ilyen lehet a hőszigetelés rétege is, ennek alkalmazásakor pedig úsztatott aljzattal van dolgunk. A beépített hőszigetelés funkciója többféle is lehet egyszerre:
-
közbenső födém esetén a lépéshanggátlást szolgálja
-
talajon fekvő padlónál nagyobb szerep jut a hőszigetelő funkciónak, a réteg magasságát ezért eszerint méretezzük
Ezenfelül számos egyéb réteg jelenhet meg a padlórétegrendekben, mint például a vizes helyiségek használati víz elleni szigetelése, fóliák mint elválasztórétegek vagy drénlemezek, mint szivárgók stb…
II. Az aljzat készítése
Az aljzatbeton 5-7 centiméter vastag monolit vasbeton réteg, amelyet a repedések elkerülése érdekében 40 négyzetméterenként dilatálni kell.
A következőkben nézzük meg egy úsztatott aljzat készítésének lépéseit:
-
1 centiméter vastag peremszigetelés elhelyezése a fal mentén a hőtágulás okozta alakváltozásokból származó feszültségek elkerülésére.
-
Amennyiben a felület valamelyik hossza nagyobb mint 8 méter, a felület 25-40 négyzetméternél nagyobb vagy oldalainak aránya 3:1-nél nagyobb, dilatációs szalagokat is elhelyezünk, kisebb egységekre bontva a tervezett aljzatbetont.
-
A lépéshanggátlást biztosító expandált hőszigetelő táblák elhelyezése kötésben.
-
Polietilén (PE) fóliát terítünk le elválasztórétegnek a hőszigetelés védelmében, a toldásokat szigetelőszalaggal kell leragasztani .
-
Kitűzzük a beton vagy vasbeton aljzat felső síkját a már korábban kivízszintezett és felrajzolt métervonaltól kimérve.
-
Hálós vasalás elhelyezése. Kisebb igénybevétel esetén a vasalás mellőzhető.
-
Legalább C12-es szilárdságú friss betont készítünk helyszíni keveréssel vagy szárazbeton bekeverésével.
-
A betonból lehúzólécek segítségével 15-20 cm széles vezetősávokat készítünk, egymástól 1,5 - 2 méterenként kialakítva őket, ügyelve a vízszintességre.
-
A vezetősávok közötti részbe is bedolgozzuk a betont, a vezetősávok felületéhez lehúzva a beton felületét.
-
A kész betonfelületet nedvesen kell tartani, elkerülendő a repedéseket.
Cementesztrich készítésekor is hasonlóan járunk el, annyi különbséggel, hogy a friss keveréket jellemzően gépi keverővel állítjuk elő a helyszínen és szivattyú segítségével dolgozzuk be. A jellemző rétegvastagság ekkor 2-5 centiméter.
Fűtött aljzat esetén a minimum 6-8 centiméter beton vagy esztrich aljzatra van szükség, hogy a fűtőcsövek felett legalább 3-4 centiméter betontakarás alakuljon ki. A betonréteg alá speciális, hőtükörrel kasírozott PE-fóliát szokás teríteni a hőveszteség csökkentésére.
A szárazaljzat kialakítása történhet gyárilag hőszigeteléssel társított építőlemezekkel vagy külön hőszigetelő táblákból és építőlemezekből. Az építőlemezek anyaga lehet gipszrost, OSB vagy MDF lemez vagy gipszkarton, jellemzően két rétegben fektetve a hőszigetelés felületén.
Az elkészült aljzat felületének egyenletessége hagyhat kívánni valót maga után, ekkor van mód aljzatkiegyenlítő használatával tökéletesen sík és egyenletes aljzatot létrehozni a burkolás számára. A híg, finomszemcsés önterülő réteg vastagsága 2 és 10 mm között változik, de maximum 20 mm lehet. Elterítés előtt hengerrel felhordott alapozót szükséges használni, majd ennek száradása után következik a kiegyenlítő felületre történő kiöntése és végül simítóval vagy tüskés hengerrel történő egyenletes elterítése.
