Szekció vázlat
-
-
Padló- és mennyezetburkolatok
3. KURZUS / 4. MODUL - BURKOLATOK, BORÍTÁSOK ÉS FEDÉSEK / 2. LECKE - PADLÓ- ÉS MENNYEZETBURKOLATOK
-
-
1. Térburkolatok
Az épület körüli járdákat, teraszokat, parkolókat, de akár köztereket is gyakorta kiselemes burkolóelemekkel alakítjuk ki. Ilyen kiselemes burkolatok készülhetnek magasabb igényszint esetén kőlapokból vagy klinker minőségű égetett téglából, míg alacsonyabb igényszint vagy házi felhasználás esetén beton térburkoló elemekből.
A kisebb forgalmú, kisebb terhelésű helyeken 25-40 cm vastag tömörített kavics vagy zúzottkő aljzatot alakítanak ki, amely teherelosztóként, szivárgóként és így fagyvédő rétegként szolgál. Ezt 2-3 rétegben fektetik és lapvibrátorral tömörítik. Ennek felületén 3-5 cm vastagságban homok ágyazat készül és ebbe kerül fektetésre a térburkolat. A hézagokat homokkal töltjük ki, esetleg vízzel iszapoljuk. Végül az elkészült burkolatot gumitalpas vibrátorlappal tömöríteni lehet.
Nagyobb terhelés esetén beton / vasbeton lemezre van szükség.
2. Hideg padlóburkolatok
a) Lapburkolatok
A lapburkolatok változatos anyagokkal és méretekkel állnak rendelkezésre. Előnyük a könnyű tisztítás, a nagy kopásállóság valamint a nedveséggel szembeni ellenállás. A különböző kerámialapok mint a mázas kerámia, gres vagy mettlachi lapok, a kő- vagy műkőlapok illetve cementlapok vastagsága 0,8 és 2,5 cm között változik. A lapok szélességi méretei a centis mozaiktól a méteres táblákig változhatnak.
A lapokat változatos elrendezésben lehet fektetni: kötésben, hálóban vagy akár egyedi mintákat vágva az elemekből. Emellett a különböző színű, mintázatú, anyagú lapok tetszőlegesen variálhatók is, teljesen egyedi megjelenést adva egy-egy helyiségnek.
Napjainkban az ágyazóhabarcsos megoldás már egyáltalán nem jellemző, ehelyett általánosan vékonyágyazatú ragasztást használnak a lapok rögzítésére. Ez gyakorlatban 2-4 mm vastag, jellemzően cementkötésű ragasztóból kent réteget jelent. A műgyanta kötésű, flexibilis ragasztó gyakran előnyösebb a fektetéshez, például nagyobb igénybevétel vagy jelentősebb hőingadozás esetén - azaz például kültéri burkolás esetén.
- A kiegyenlített aljzatra jellemzően kőműves kanállal vagy lehúzóval (simítóval) terítünk a helyszínen kevert szárazanyagos ragasztóból.
A ragasztó egyenletes eloszlásáról és egyforma vastagságáról fogas glettvas (simító) segítségével gondoskodhatunk. - A lapok között egységes távolságot, fugahézagot szükséges tartani az esztétikus megjelenéshez. Ennek mértéke 2-5 mm között változik.
Az egyenletes hézagok tartásához fugakereszteket használunk a lapok fektetésekor, melyeket a ragasztó kötése után el kell távolítani.
A fektetésnél folyamatosan ügyelni kell a tervezett szintek, adott esetben lejtés megfelelő kialakítására és a síkfogasság elkerülésére.
A beállítást vízmértékkel, gumikalapáccsal végezzük.
A falszéleken, burkolatváltásoknál vagy egyedi mintázat kialakítása esetén a lapokat vágni kell, ehhez körfűrészt, sarokcsiszolót vagy csempevágó eszközt használhatunk.
A fal mentén lábazatot is szükséges készíteni, a szegélylapokat a falra ragasztva a padlóburkolat széle felett. - Az elkészült burkolatot és a hézagokat meg kell tisztítani a ragasztótól, eltávolítva a fugakereszteket és fugákat be kell nedvesíteni.
- Ezután az általában anyagában színezett és helyszínen vízzel bekevert fugázóanyagot eloszlatjuk a felület egy részén és nyeles gumilappal bedolgozzuk a fugákba.
A bedolgozott fugákat vizes fugasimítóval tömörítjük a helyükön. Fokozatosan haladva az egész felületen kitöltjük a fugákat. - Miután az egész felületen egyenletesen feltöltöttük a hézagokat, a padlólapokat alaposan meg kell tisztítani a rászáradt fugázóanyagtól.
b) Öntött padlók
Alacsony igényszintű terekben, például garázsokban, az aljzatbeton felületén készülhet egyszerű, körülbelül 2 cm rétegvastagságú simított cementpadló (cementsimítás). Ennek az öntött technológiának egy magasabb igényszintű megoldása a terrazzo, amikor is a 2-3 centiméter vastag cement vagy műgyanta kötésű öntött réteget gépi csiszolással tökéletes simaságúra képezzük ki. A műgyanta kötésű bevonatok vastagsága kisebb, mindössze 1 mm-től 5-10 mm-ig terjed. A készítéséhez pontosan beszintezett vagy megfelelően kiegyenlített aljzat szükséges, amelyen először rendszerbeli alapozót alkalmazva tapadóhidat kell kialakítani. Ezután a lassan terülő bevonatot simítóval szükséges egyenletesen elteríteni.
3. Meleg padlóburkolatok
a) Hajópadló és svédpadló
A hajópadló 3-6 méter hosszú, 80-150 cm széles, 19-22 mm vastag keményfa deszkákból készül. A svédpadló deszkái igényesebb kialakításúak, kisebb méretűek: 0,9-1,5 méter hossz, 70-120 mm szélesség és 16-22 mm vastagság jellemzi őket.
5 cm széles puhafa párnafákra fektetjük a padlóódeszkákat. A párnafák tengelytávja 45-50 cm-től 50-80 centiméterig terjed, a deszkák méretétől függően.
Párnafa alatt hő- illetve hangszigetelő lemezsávot is fektetünk, amennyiben nem úsztatott aljzatra készül a padló. A párnafák közötti részben hang- és hőszigetelő anyagként szálas hőszigetelés vagy duzzasztott agyagkavics helyezkedik el.
b) Parketta
A parketták kisebb keményfa elemekből, lécdarabokból hoznak létre összefüggő burkolatot. A parketták kialakítása sokféle lehet, hosszuk 15 és 50 cm között változhat, vastagságuk 15-25 mm, szélességük 25-65 mm között alakulhat. Az elemekből változatos mintázatokkal lehet lefedni a padlót, ezek közül a leggyakoribbak a halszálka, a fonott, a szalagminta illetve a sakktábla. A hagyományos megoldások közül leggyakoribb a csaphornyos megoldás, amelyet párnafák felületén összeállított, hézagosan lerakott vakpadlóra szegeltek, az elemek között csaphornyos kapcsolatokat kialakítva. Az elkészült burkolatot csiszolni kellett és végül jellemzően lakkborítást is kapott.
A modernebb megoldás a parkettalécek összefüggő sík aljzatra való ragasztása. Az elemek kapcsolódhatnak egymáshoz tompa illesztéssel, csaphoronnyal vagy fektethetők táblásítva is. Utóbbit mozaik parkettának nevezzük.
A szalagparketta a parketta gyári előregyártott, gazdaságos verziója, amikor nem a teljes léc készül keményfából, hanem csak a felső, úgy nevezett koptatórétege. A lécek hossza 1,8-2,5 m között változik, 120-208 mm szélességgel és 10-16 mm vastagsággal. Emellett a lécek elemenként előre lakkozottak, továbbá csaphornyos vagy pedig önzáró illesztésűek. Ezen tuladonságok miatt a szalagparketta könnyen és gyorsan fektethető, továbbá nem igényel külön ragasztást, hanem csak az elemek egymáshoz illesztését. A kötésben összeállított burkolatot elegendő teljes felületen egy lépéshanggátló alátétrétegre fektetni.
c) Laminált padló
A szalagparketta továbbfejlesztett és még gazdaságosabbá tett modern verziója a laminált padló, melynek lapjai jellemzően 20 cm körüli szélességűek, 7-12 mm vastagok és 1-1,4 méter hosszúak. A laminált padlólap elemek is többrétegű szerkezetek, melynek alapját a nagy szilárdságú HDF hordozóréteg adja meg. Alján kiegyenlítő illetve kemény, melamin műgyantás hangcsillapító réteg csatlakozik a hordozórétegre. Tetején pedig impregnált, UV-álló, színtartó dekorréteg valamint az ezt védő kopás- és karcálló melamingyanta réteg. Az elemek illesztése legtöbbször önzáró kapcsolattal (click rendszer) lehetséges, a fektetés kötésben történik, feles vagy harmados eltolással. A jellemzően az aljzatbeton felületén összeállított laminált padló alá párafékező PE-fóliát és 2-4 mm vastag lépéshanggátló hablemezt szokás fektetni.
d) Műanyag és linóleum burkolatok
Könnyen tisztítható melegburkolat hozható létre műanyag, jellemzően PVC vagy linóleum lemezekből is. A lemezeket 1-4 méteres tekercsekből fektetik, a szélek mentén sávosan vagy teljes felületen ragasztják. A lemezek vastagsága 0,8 mm-től 7 milliméter vastagságig terjed.
e) Padlószőnyegek
A padlószőnyegek két rétegből épülnek fel, egy erős gumi, hablemez vagy juta anyagú hordozórétegből és egy felső járórétegből. A felső szőnyeg megjelenésű rész lehet természetes vagy szintetikus. A nagy méretű, 4-5 méter széles tekercsekben rendelkezésre álló szőnyegek rögzítése lehet teljes felületen vagy csak a széleken ragasztott illetve körmös alátétlécek segítségével feszített.
4. Álpadlók
Az üreges padlók állítható, 20-220 mm magasságú tartólábakon kialakított héjszerkezetek, melyek a padlók aljzatát képzik. Melegburkolatok esetén közvetlenül a héj gipsz vagy gipszrost építőlemezeire kerül a padlóburkolat, míg hideg burkolatok esetében PE elválasztófólián előbb gipszesztrich készül.
Az álpadlók az üreges padlók bonthatatlan kialakításával szemben roncsolás nélkül bontható szerkezetek, amelynek elemei bármikor egyenként kivehetők. A 60 x 60-as padlólapok állítható magasságú fém tartólábakon helyezkednek el és akár gyárilag, akár helyileg kivitelezve tetszőleges burkolattal láthatók el. A nagyobb terhelés és nagyobb magasság esetén a tartólábakat összekötő fém támaszrudak merevítik. Az álpadlók alatti 35-1200 mm magasságú üreges térben gépészeti vezetékek, kábelek, szellőztetőrendszer stb. helyezhetők el.
5. Mennyezetborítások és álmennyezetek
A födémrétegrendek részei lehetnek a mennyezetborítások illetve álmennyezetek is. A mennyezetborítások vagy a födém alsó részére vagy valamilyen vázszerkezetre rögzített burkolatot jelentenek és nem különböznek technológiában a falburkolatoktól.
Az álmennyezetek ezzel szemben függesztett és önhordó kéregszerkezetek, amelyek fémpálcán függesztett fém vázszerkezetből és a rájuk rögzített borításból állnak. A jellemzően kétirányú bordaváz lehet egyszerűbb, többszintű kialakítású vagy fő- és fióktartókból álló egyszintes rendszerű. A borítást jellemzően könnyedén ki lehet alakítani nem bontható, homogén felületként, például építőlemezes megoldás alkalmazásával.
Szintén gyakran alkalmazott technológia a kazettás álmennyezet, melynél jellemzően 60 centiméteres raszterekben felrögzített T- vagy Z-profilú bordák közé illesztett négyzetes panelekből jön létre a borítás felülete. A kazetták lehetnek látszó- illetve rejtett bordás kialakításúak is, mindkét esetben megoldható, hogy egyben bontható is legyen a mennyezet.
A mindössze egyirányú vázszerkezettel rendelkező, sávos álmennyezetek jellemzően iparibb felhasználásúak. A hosszanti tartóprofilokba hosszú fémlemezeket csúsztatnak keresztirányból, ezzel a borításnak is sávos megjelenést kölcsönözve.
- A kiegyenlített aljzatra jellemzően kőműves kanállal vagy lehúzóval (simítóval) terítünk a helyszínen kevert szárazanyagos ragasztóból.
-
-