1. Poroszsüveg födém
A vasbeton széleskörű elterjedése előtt, az 1880-as évektől az 1940-es évekig egy bevált és gyakori megoldás volt az I-szelvényű acél gerendák és a kis ívű, mindössze féltégla vastag dongaboltozat kombinálása. Ez volt a poroszsüveg boltozat. A megoldás idővel kitermelt egy speciális orrtéglát is, ami az 1-1,20 m tengelytávra helyezett acélgerendák és a boltozat mezője közötti kapcsolatot könnyen kialakíthatóvá tette. A boltozat felett jellemzően salakfeltöltés és beton aljzat készült.
2. Alul- vagy felülbordás acélgerendás vasbeton lemezfödém
a) Felülbordával:
1-2,5 méter tengelytávra helyezett, jellemzően I-profilú acélgerendák, melyek közét 6-10 cm vastag vasbeton lemez tölti ki. Magukat az acélgerendákat is 3 cm vastag vasbeton köpeny veszi körül, melynek keresztmetszete trapéz alakú.
b) Alulbordás lemezeknél a lemezek a gerendák felső övében helyezkednek el, így azok felső oldala sík, míg felülbordás lemezeknél a lemezek helye a genedák alsó övében van, egyenletes alsó síkot hozva létre. Az alulbordás födémek felületén egyből elkezdődhetett a padozat kialakítása, míg felülbordás födém esetén előbb tekintélyes mennyiségű feltöltésre van szükség.
3. Acélgerendák közötti téglabéléstestes lemezfödém
A téglabetétes acélgerendás lemezfödém a felülbordás acélgerendás lemezfödém kikönnyített változata. A ritkán elhelyezett tégla raszter közé hálóvasalt vasbeton került, 5 cm felbetonnal. A kikönnyített födém vastagsága így összesen 10-12 cm volt.
4. Korszerű könnyűszerkezetes acélgerendás födémek
A rendszer gyakori fémvázas épületeknél, például csarnokoknál. Jellemző kialakítása a következőképp néz ki: C- vagy I-szelvényű acél gerendák 50-90 cm tengelytávra elhelyezve, rájuk fektetett acél trapézlemezzel, amelyek csavarokkal vannak rögzítve a gerendákhoz. Erre 6-8 cm vastag vasalt felbeton kerül, amelyen elkészíthetők a padozat rétegei.
