Tovább a fő tartalomhoz
Palotas Gabor

Vaults, Slabs, Floor & Ceiling Systems - 2.3

Szekció vázlat

  • Az összes becsukása Az összes kibontása

    UNIT 1 - Vaults & Domes

    • Vaults & Domes

      COURSE 2 / MODULE 3 - VAULTS, SLABS, FLOOR & CEILING SYSTEMS / UNIT 1 - VAULTS & DOMES

    • A boltozatok íves felületű térlefedő, teherhordó szerkezetek, melyeket eredetileg kiselemekből falaztak, kőből illetve téglából. Az elemek között ébredő nyomóerők tartják össze a szerkezetet, amelynek fő hátránya, hogy nagy, jellemzően kihasználhatatlan szerkezeti magasságot eredményez komoly anyagigény mellett. A kivitelezéshez mintaív építésre is szükség van, melynek anyaga legtöbb esetben fa. Ezt a boltozat elkészülte után el lehet bontani, de maga a megépítés és bontás is munka- és anyagigényes folyamat. A modern födémek a 19. század végétől teljesen kiszorították a boltozatokat. Esztétikai okokból előfordulhat, hogy mégis boltozattal szeretnénk lefedni tereinket. Ilyen esetekben is gyakran előfordul, hogy már vasbetonból készül el a boltozat.

      Boltozattípusok:

      A boltozatok keletkezhetnek egy forma (ív) kihúzásával vagy forgatásával illetve két boltozat összemetsződéséből. Alakjuk szerint lehetnek félkörívűek illetve ehhez képest nyomottívűek vagy emeltívűek. Lehetnek zártak, félig nyitottak vagy nyitottak az alátámasztás jellege és helyzete alapján.

      A boltozatok fő elemei:

      A boltozatot a falazat közvetlen folytatásaként építették, a falazás szabályait követve.

      A geometriából adódóan az íves szerkezetben a sugárirányú elemek között ék alakú habarcsfúgák alakulnak ki.
      Nagyobb görbületű ívek esetén szükség lehet arra is, hogy a téglákat is ék alakúra faragjuk.

      A legegyszerűbb boltozattípuson, a dongaboltozaton mutatva be a folyamatot és a fogalmakat, téglát használva építőanyagnak: 

      • Az alapvonaltól illetve kezdővonaltól kezdődően kezdjük falazni a váll részt, ahonnan a boltozat indul.

      • A váll ferde csatlakozásához egyre jobban ki kell ugratni a téglákat és faragott elemekkel kialakítani a ferde induló síkot, amelyet jellemzően egy tégla szélességűre alakítunk ki. Ez a vállvastagság.

      • A váll feletti részen a gyámfal függőleges síkokkal halad tovább felfele, a vállvonaltól pedig két oldalról elindítható a boltozat falazása. A kettő közötti részt hátfalazással szokás megerősíteni.

      • A boltozat falazáshoz mintaívet és azt alátámasztó állványzatot kell készíteni és annak felületén elkészíteni a boltozatot.

      • Indulásnál a egész tégla vastagságával (vállvastagsággal) haladunk a falazásban, követve a mintaív vezérgörbéjét. 

      • A középső szakaszon a boltozat féltégla vastagságúra keskenyedhet, azonban méterenként, másfél méterenként erősítőíveket falazunk, mely a falak pillérekkel való erősítéséhez hasonlítható.

      Boltozattípusok:

      A kőből illetve téglából készült leggyakoribb boltozattípusok a következők:

      • Dongaboltozat: A dongaboltozat a boltív térbeli formája, annak kihúzásának, hossztengely irányú folytatásának tekinthető. Egy irányban görbült felület, amely a hossztengellyel párhuzamos oldalakon kíván csak alátámasztást, azaz félig nyitott boltozatnak számít. Az ív magassága és alakja sokféle lehet, eltérve a félköríves vonalvezetéstől, különféle altípusokat hozva létre: szegmensívű, kosárívű stb.

      • Keresztboltozat: A kerestboltozat két azonos szerkezeti méretekkel és alakkal rendelkező dongaboltozat összemetsződéséből jön létre a vaknegyedek eltávolításával és a boltsüvegek megtartásával. A boltsüvegek metszésvonala a boltgerinc, az eredeti dongák íve pedig a homlokív lesz. Nyitott boltozatnak számít, alátámasztásra csak a homlokívek alsó pontjánál, pillérek vagy oszlopok formájában van szükség. Római keresztboltozat esetén a szemben lévő homlokíveket összekötő vonal vízszintes, a boltgerinc pedig félellipszis alakú. Román keresztboltozat esetén pedig a szemben lévő homlokíveket összekötő vonal emelkedő ívű és a boltgerinc pedig félkör alakú.  

      • Kolostorboltozat: Ha két dongaboltozat összemetsződésekor a vaknegyedeket tartjuk meg és a boltsüvegeket távolítjuk el, akkor kolostorboltozatot kapunk. Ez egy zárt boltozattípus, körben alátámasztást, azaz falazatot igényel. 

      • Teknőboltozat: A teknőboltozat a kolostorboltozat nyújtott verziója, alaprajza nem négyzet, hanem téglalap. Az így kapott boltozat szintén zárt boltozattípus.

      • Tükörbolvcftozat: A tükörboltozat a teknőboltozatból származtatható boltozat, mégpedig úgy hogy a boltozatot körülbelül fele magasságánál egy vízszintes síkkal elmetsszük és egy lapos, majdnem sík boltozat készül a metszés helyén.

      • Kupola: A kupolák forgásfelületek. Leggyakrabban félgömb alakúak, de készülhetnek nyomott illetve emelt ívűbb verziók is. Alaprajzuk leggyakrabban kör, de ellipszis alapon is számos kupola épült.

      • Cseh boltozat: A cseh boltozat olyan félgömbkupola, amelyet egy négyzet köré rajzolt kör fölé emeltek, majd a négyzet oldalaira állított függőleges síkokkal lemetszették a négyzet oldalain kívül eső részeket. Az így nyert homlokívek szintén félkör alakúak. A cseh boltozat nyitott boltozat, a sarokpontokban pillérek vagy oszlopok támasztják alá.

      • Csehsüveg boltozat: A csehsüveg boltozat szintén minden oldalról nyitott boltozatnak számít. Származatása abban különbözik a cseh boltozatétól, hogy a függőleges metszősíkok jóval beljebb esnek a körvonaltól, amely fölé a kupolát emelték.  Így nem félkör, hanem szegmens alakú homlokívek keletkeznek.

      A boltozatok fő elemei:

      A boltozatot a falazat közvetlen folytatásaként építették, a falazás szabályait követve. A geometriából adódóan az íves szerkezetben a sugárirányú elemek között ék alakú habarcsfúgák alakulnak ki. Nagyobb görbületű ívek esetén szükség lehet arra is, hogy a téglákat is ék alakúra faragjuk. A legegyszerűbb boltozattípuson, a dongaboltozaton mutatva be a folyamatot és a fogalmakat, téglát használva építőanyagnak: 

      • Az alapvonaltól illetve kezdővonaltól kezdődően kezdjük falazni a váll részt, ahonnan a boltozat indul.

      • A váll ferde csatlakozásához egyre jobban ki kell ugratni a téglákat és faragott elemekkel kialakítani a ferde induló síkot, amelyet jellemzően egy tégla szélességűre alakítunk ki. Ez a vállvastagság.

      • A váll feletti részen a gyámfal függőleges síkokkal halad tovább felfele, a vállvonaltól pedig két oldalról elindítható a boltozat falazása. A kettő közötti részt hátfalazással szokás megerősíteni.

      • A boltozat falazáshoz mintaívet és azt alátámasztó állványzatot kell készíteni és annak felületén elkészíteni a boltozatot.

      • Indulásnál a egész tégla vastagságával (vállvastagsággal) haladunk a falazásban, követve a mintaív vezérgörbéjét. 

      • A középső szakaszon a boltozat féltégla vastagságúra keskenyedhet, azonban méterenként, másfél méterenként erősítőíveket falazunk, mely a falak pillérekkel való erősítéséhez hasonlítható.


  • UNIT 2 - Timber Ceilings & Floors

    • Timber Ceilings & Floors

      COURSE 2 / MODULE 3 - VAULTS, SLABS, FLOOR & CEILING SYSTEMS / UNIT 2 - TIMBER CEILINGS & FLOORS

    • I. Fafödémek

      A fa a födémek leggyakrabban használt anyaga a 20. század elejéig. A 12-15 cm felfekvéssel lehelyezett gerendák végeit a víztől óvni kell, ezért jellemzően nincs közvetlen érintkezés a többi szerkezettel: a bütünél 2-3 cm légrést tartottak, alatta alátétfa (sárgerenda) vagy szigetelőlemez került elhelyezésre. A födém anyaga miatt gomba- és rovarmentesítésre is szükség volt. Emellett magas a tűzveszélyességi fokozata ezen szerkezeteknek és további hátrányuk, hogy csekély a hangszigetelőképességük is. Mindemellett azonban csekély önsúly és az előre előkészíthető elemek miatt gyors, szerelő jellegű munka jellemzi. További előnye a kedvező hőtechnika is.

      I. Hagyományos sűrű- és ritkagerendás födémek

      1. Sűrűgerendás födémek:

      Csapos gerendafödém: A közvetlenül egymás mellé helyezett egész tönkből felezett és szélezett gerendákat keményfa csapok vagy ékek kapcsolták össze 1,5-2 méterenként, rendkívül komoly teherbírású födémet létrehozva. A gerendák felső részének szélezésére nem volt szükség, az köríves maradt. Felette salakfeltöltés és vakpadló készülhetett. 

      2. Ritkagerendás födémek:

      a) Pórfödém:

      Pórfödém készítése esetén 80-100 cm-es tengelytávval kerülnek a gerendák elhelyzésre a fal tetején. A gerendák felületén kettős deszkaborítás készült, amit gyakran feltöltés és agyagtapasztás került. 

      b) Borított gerendafödém:

      • A borított gerendafödém voltaképpen a a pórfödém továbbfejlesztett verziójaként is felfogható. Ekkor az alsó felületen is deszkázat készül.
      • A béléses borított gerendafödém esetén a födémvastagság csökkentése érdekében a padló rétegrend behúzódik a gerendák közötti térbe. Ehhez hosszanti lécezés készül a gerendák két oldalán és ezen készül el a padozatot hordó deszkaborítás.
      • A pallófödém a borított gerendafödém anyagtakarékos megoldása. Ekkor a sűrűbben, 40-50 cm-ként elhelyezett pallókat átlós lécekkel merevítették keresztben és ezek felületén, a gerendákkal párhuzamosan készült el a felső deszkázat.

      Mindegyik esetben a felső deszkázat felett salakfeltöltés és vakpadló készült parkettával. Míg az alsó síkra nádszövettel erősített sárvakolatot tapasztottak.

      II. Korszerű fafödémek

      A fa gerendák végei minimum 15 cm-t kell felfeküdniük és a gerendák végeit szigetelőlemezzel kell óvni a nedvességgel szemben. A gerendakiosztás nagymértékben függ a fesztávtól, az alkalmazott gerendák keresztmetszetének nagyságától: 40-50 cm-től 80-100 cm tengelytávolságig változik az igényszintet is figyelembe véve.

      A korszerű fafödémek ritkagerendás födémek. A gerendák keresztmetszete változatos lehet, jellemzően rétegelt ragasztott elemekből összeépítve, ragasztva. A rögzítés módja lehet tőcsavaros, fém fészkes vagy szögvassal lehorgonyzósínbe rögzített. Mindegyik esetben már a vasbeton koszorú betonozása előtt gondosan el kell helyezni és be kell állítani a fogadó elemeket. 

      A fa gerendák végei minimum 15 cm-t kell felfeküdniük és a gerendák végeit szigetelőlemezzel kell óvni a nedvességgel szemben. A gerendakiosztás nagymértékben függ a fesztávtól, az alkalmazott gerendák keresztmetszetének nagyságától: 40-50 cm-től 80-100 cm tengelytávolságig változik az igényszintet is figyelembe véve.

  • UNIT 3 - Steel Floors Systems

    • Steel Floor Systems

      COURSE 2 / MODULE 3 - VAULTS, SLABS, FLOOR & CEILING SYSTEMS / UNIT 3 - STEEL FLOOR SYSTEMS

    • 1. Poroszsüveg födém 

      A vasbeton széleskörű elterjedése előtt, az 1880-as évektől az 1940-es évekig egy bevált és gyakori megoldás volt az I-szelvényű acél gerendák és a kis ívű, mindössze féltégla vastag dongaboltozat kombinálása. Ez volt a poroszsüveg boltozat. A megoldás idővel kitermelt egy speciális orrtéglát is, ami az 1-1,20 m tengelytávra helyezett acélgerendák és a boltozat mezője közötti kapcsolatot könnyen kialakíthatóvá tette. A boltozat felett jellemzően salakfeltöltés és beton aljzat készült.

      2. Alul- vagy felülbordás acélgerendás vasbeton lemezfödém

      a) felülbordával

      1-2,5 méter tengelytávra helyezett, jellemzően I-profilú acélgerendák, melyek közét 6-10 cm vastag vasbeton lemez tölti ki. Magukat az acélgerendákat is 3 cm vastag vasbeton köpeny veszi körül, melynek keresztmetszete trapéz alakú.

      b) Alulbordás lemezeknél a lemezek a gerendák felső övében helyezkednek el, így azok felső oldala sík, míg felülbordás lemezeknél a lemezek helye a genedák alsó övében van, egyenletes alsó síkot hozva létre. Az alulbordás födémek felületén egyből elkezdődhetett a padozat kialakítása, míg felülbordás födém esetén előbb tekintélyes mennyiségű feltöltésre van szükség.

      3. Acélgerendák közötti téglabéléstestes lemezfödém

      A téglabetétes acélgerendás lemezfödém a felülbordás acélgerendás lemezfödém kikönnyített változata. A ritkán elhelyezett tégla raszter közé hálóvasalt vasbeton került, 5 cm felbetonnal. A kikönnyített födém vastagsága így összesen 10-12 cm volt.

      4. Korszerű könnyűszerkezetes acélgerendás födémek

      A rendszer gyakori fémvázas épületeknél, például csarnokoknál. Jellemző kialakítása a következőképp néz ki: C- vagy I-szelvényű acél gerendák 50-90 cm tengelytávra elhelyezve, rájuk fektetett acél trapézlemezzel, amelyek csavarokkal vannak rögzítve a gerendákhoz. Erre 6-8 cm vastag vasalt felbeton kerül, amelyen elkészíthetők a padozat rétegei.

  • UNIT 4 - Monlithic RC Slabs

    • Monolithic Reinforced Concrete Slabs

      COURSE 2 / MODULE 3 - VAULTS, SLABS, FLOOR & CEILING SYSTEMS / UNIT 1 - MONOLITHIC REINFORCED CONCRETE SLABS

    • I. Monolit vasbeton födémek

      A monolit vasbeton födémek helyszíni öntéssel készülő egyedi szerkezetek, amelyek részletes statikai tervek alapján kerülnek kivitelezésre annak érdekében, hogy a vasalatok méretei és kiosztása valamint a lemezek vastagsága mindenhol megfeleljen a szükséges teherbírási követelményeknek. A falakkal való megfelelő teherátadási kapcsolat kialakítása érdekében a lemezek szélén mérezetett vasalással rendelkező koszorút alakítanak ki. A monolit vasbeton födémeket alakjukat tekintve lehetnek sík födémek, bordás (alul bordás, felül bordás vagy kazettás) födémek illetve gombafödémek.

      1. Sík vasbeton lemezfödémek

      A sík lemezfödémek alul-felül sík szerkezetek, vastagságuk jellemzően 15-25 cm. A lemezek lehetnek egy vagy két irányban teherhordók.  Egy irányú teherhordás esetén van egy kisebb (2,5-4 méter) fesztávú oldal. A hálóvasalás fővasbetétei a rövidebb irányban vannak elhelyezve, míg a hosszabb irányban csak elosztóvasalás készül. Teherhordásra a hosszanti oldal van elsődlegesen igénybe véve, de jellemzően a rövid oldalon is koszorú készül. Kétirányú teherhordás esetén mindkét irányban nagyobb fesztávokat (4-10 méter) fedünk le és így mindkét irányban fővasbetétek kerülnek elhelyezésre, elsődleges teherhordási követelmény támasztva minden fallal szemben.

      2. Bordás vasbeton lemezfödémek

      Bordás lemezfödémek esetén a sík lemezeket gerendákkal erősítjük, amelyek elsődlegesen hordják a terheket, míg a lemezekre teherelosztó szerep hárul. Ez a lemezvastagságban is megjelenik. A bordás vasbetonlemezek minimum vastagsága mindössze 6-8 cm. 

      a) Alul bordás vasbeton födémek

      Alul bordás vasbeton födémek esetén a bordák a lemez alján helyezkednek el. A bordák, a lemez és a koszorú összetett geometriájú zsaluzatot kap, amelyben elkészül a vasszerelés, majd a betonozást egy ütemben végezzük. A bordák sűrűsége különféle lehet:

      • Leggyakrabban 1,5-2,5 méter tengelytávra helyezünk el erősebb (15-40 cm magas, 15-20 cm széles) gerendákat. 
      • Míg sűrűbordás vasbeton födém esetén a tengelytáv mindössze 50-60 cm, a bordák szélessége max. 12 cm.

      A sík felső síkon elkészülhet a padozat, az alsó bordák köze pedig alkalmas lehet gépészeti vezetékek elhelyezésére. Igényszint szerint az alsó bordák látszóan maradhatnak vagy álmennyezettel rejthetők el.

      b) Felül bordás vasbeton födémek

      A felül bordás födém esetén a bordák a lemezhez képest felül helyezkednek el.  A teherbírása lényegesen kisebb egy ilyen födémnek, mint az alul bordás verziónak. A zsaluzás ez esetben sem könnyű és bár a bordák közötti tér kitölthető akár nagyobb gépészeti vezetékekkel, álpadlót kell kialaktíani vagy fel kell tölteni az üres tereket a padlószint kialakításához.

      c) Kazettás vasbeton lemezfödém

      A kazettás lemezfödém egymásra merőleges bordák hálózatát jelenti. Zsaluzáskor műanyag kirekesztő elemeket helyezünk el, ezek pedig a pozíciójuktól függően létrehozhatnak alulról nyitott kazettákat vagy zárt, rejtett üregeket a födémen belül.

      3. Gombafödémek

      A gombafödémek kétirányú teherhordással rendelkező sík vasbeton lemez födémek, amelyek pontszerű alátámasztásokkal rendelkeznek. A pillérek csatlakozása a vasalás kedvező kialakítású átvezetése miatt tölcsérszerű gombafejekkel valósul meg. A lemezvastagság a kétirányú fővasbetétek és az alátámasztások körüli erősítővasalások miatt minimum 15 cm.

      A gombafödémek modernebb verziói rejtett gombafejekkel rendelkeznek, a födém teljes alsó és felső oldalán teljesen sík lemezt hozva létre. Ez tovább növeli a szükséges lemezvastagságot is, hiszen az átszúródás elleni vasalást teljesen el kell rejteni a lemezben. A vasszerelés kihívásai mellett mind esztétikai, használhatósági és zsaluzási szempontból is ez a legpraktikusabb monolit vasbeton födém.

      II. A monolit vasbeton lemezek korszerű kivitelezése:

      A kivitelezés négy fontos lépése a következő: zsaluzás, vasszerelés illetve betonozás és a zsaluzat eltávolítása.

      Zsaluzás

      A korszerű gyakorlatban fatartós, nagy zsalutáblás födémzsalut használunk, melyek segítségével a zsaluzat gyorsan összeállítható.

      1. Először a háromlábú, ejtőfejes dúcokat helyezzük el és állítjuk be a kívánt magasságra.

      2. Ezután következik a főtartók beemelése.

      3. Majd a fióktartók kiosztása következik.

      4. Végül elhelyezzük a héjazatot.

      A kapcsolódó szerkezetek, így a gerendák, lépcsők stb. zsaluzata vagy rendszerbeli vagy hagyományos megoldással csatlakoznak a nagy táblás rendszerhez.

      Vasszerelés

      1. A vasszerelés az alsó övbeli fő vasbetétetek elhelyezésével kezdődik.
      2. Ezután az alsó öv elosztó vasalása következik.
      3. A kétirányú vasakat kötöződróttal rögzítjük egymáshoz, hálóvasalást hozva létre.
      4. A hálót ezután pozícióba állítjuk és távtartókat helyezünk a szükséges alsó betontakarás kialakításához.
      5. A koszorúk vasalásánál sorrendben az alsó hosszirányú vasak, a kengyelek és a felső hosszvasak elhelyezése illetve egymáshoz rögzítése következik.
      6. A felső öv esetén a koszorúk tetején elhelyezzük az felső elosztóvasakat.
      7. Majd a felső fővasbetétek kiosztása következik.
      8. Végül kötőző drótokkal kialakítjuk a felső hálót is a fő és elosztó vasak összekapcsolásával.

      Betonozás

      1. A betonozás megkezdése előtt a statikus ellenőrzi a vasalást és a zsaluzat beállításait, áttöréseit.

      2. A koszorúzsaluzat belső oldalán feljelölésre kerül a betonozás felső szintje.

      3. A betonozás jellemzően betonpumpával mixerkocsiból történik, lehetőség szerint megszakítás nélkül, egy ütemben.

      4. A betont kézi erővel kell eldolgozni: teríteni, tömöríteni és simítani.

      Kizsaluzás

      1. A szilárduló betont nedvesen kell tartani, locsolni kell.
      2. Néhány nap után, a födém megfelelő szilárdulása esetén a köztes támasztékokat és a támaszlábakat el lehet távolítani.
      3. Az ejtőfejekkel le lehet süllyeszteni a főtartókat és el lehet távolítani a fióktartókat.
      4. Ezután elbontásra kerülhetnek a főrtartók és a zsaluzat egy része is és csak a támaszok maradnak a helyükön.
      5. A beton teljes szilárdulása után elbontható a teljes zsaluzat, eltávolítva az összes támaszt is.

  • UNIT 5 - Precast And Semi-monolithic RC Floors

    • Precast & Semi-monolithic Reinforced Concrete Floor Systems

      COURSE 1 / MODULE 1 - EARTHWORKS & DRAINAGE / UNIT 1 - PRECAST & SEMI-MONOLITHIC REINFORCED CONCRETE FLOOR SYSTEMS

    • Az előregyártott vasbeton födémrendszerek az 50-es években kezdtek elterjedni, hozzájárulva a hatékonyabb és gazdaságosabb kivitelezéshez. Ezen rendszerek elemeinek az alkalmazásával - bizonyos mérethatárok között és a modulrendszerhez alkalmazkodva - tetszőleges méretű födém kivitelezhető a rendszer elemeiből. A födémrendszerek nem igényelnek egyedi statikai számításokat, kivitelezésük pedig zsaluzat nélkül megoldható. A legtöbb esetben egyedi vasszerelésre sincs szükség, leszámítva a szükségszerűen alkalmzandó helyszínen öntött szakaszokra.

      1. Előregyártott vasbeton gerendás-béléstestes födém

      A példában egy klasszikus E-gerendás födémet mutatunk be 240 - 660 cm-es falközzel.

      Gerendák:  Az előregyártott vasbeton gerendás-béléstestes födémek esetén az elsődeleges teherhordó szerkezetek az előregyártott vasbeton gerendák, amelyek jellemzően 60 cm-es tengelytávval lehelyezve áthordják a födém egyik fesztávját. Bizonyos fesztáv felett a gerendákat kettőzni szükséges, erősítve a teherbírást és csökkentve a lehajlást. A kisebb lehajlás és a kevesebb repedés elérése érdekében javasolt előfeszített gerendákkal rendelkező rendszert alkalmazni. Az előfeszített gerendák alsó övében nyomás dolgozik, felül íveltek beépítés előtt. Beépítés után a terhelés kiegyenlíti az előfeszítés hatásait és kialakul a sík födém. Az előfeszített gerendákat tilos vágni, mert ez tönkreteszi az előfeszítést. A gerendákat jellemzően daruval emelik a helyükre.

      Koszorú: Az elemek falra való minimális felfekvése típustól és fesztávtól függően 10-15 cm. A koszorút egyedi vasalattal és zsaluzattal úgy kell kialakítani, hogy a gerendákat 5 cm-rel a falegyen fölé kell emelni. A koszorú alsó hosszvasai így a gerendák alá kerülhetnek, lehetővé téve a gerendák teljes befogását a koszorúba.

      Béléstestek: A gerendáik közeit a béléstestek töltik ki, a gerendák váll részeire támaszkodva. A béléstestek jellemzően üreges, kikönnyített elemek, anyaguk lehet beton, kerámia vagy akár fabeton. Jellemző magasságuk, a gerendához hasonlóan 19 cm.

      Monolit szakaszok: A rendszer összeállítása során általában monolit szélső mezőt kell zsaluzni, vasszerelni, kivéve, ha a rendszer modulméreteit használjuk. Szintén monolit szakaszra van szükség a tervezett áttörések környezetében.

      Felbeton, betonozás: Az így összeállított födémrendszer még 5 cm hálós vasalással erősített felbetont kap. A betonozás a koszorúval és a monolit szakaszokkal együtt történik, kitöltve a gerendák és a béléstestek közeit is.

      2. Félmonolit vasbeton gerendás-béléstestes födém

      A vasbeton gerendás-béléstestes födémek modernebb verziói speciális gerendákkal rendelkeznek, nagyobb teret adva a monolit részeknek a teherhordásban valő részvételre. A típust a Wienerberger Porotherm födémrendszerén mutatjuk be, amely a saját gyártású falazóelemekkel is egységes modulrendszerben készül, 225 -700 cm-es falközzel

      Gerendák: A gerendák előfeszítettek, a kis (6,5 cm) magasságú talp vasbeton magból és alsó kerámiakéregből áll. Ebből állnak ki 25 cm-ként a nyírókengyelek. A gerendák beépítési tengelytávja 45 illetve 60 cm, szükséges felfekvésük min. 12 cm. A falak tetejét a nedvesség ellen szigetelőlemez segítségével védeni kell és a gerendák alá cement-habarcsterítést kell készíteni. Az építés időtartamára a gerendákat alá kell támasztani 1,60-175 méterenként, melyeket a monolit födémrész teljes szilárdulása (21 nap) után lehet csak eltávolítani.

      Béléstestek: A béléstestek is kisebb magassággal vannak tervezve (10 illetve 17 cm), így is több helyet adva a helyszíni öntésű felbeton számára. Az elhelyezésüket úgy kell végezni, hogy a gerendák egyformán kapják két oldalról a terhelést, azaz a gerendákra merőleges soronként.

      Vasalás: A födém felső vasalását a helyszínen kell kialakítani, a nyírókengyeleken átfűzve a vasakat. A gerendákat mind a felső, mind az alsó vasakkal bekötjük a koszorúba. Az alsó vas a gerenda talpon helyezkedik el. Hossza 200 cm (Ø10). A felső bekötővas (Ø10) hossza a födémmezőben a fesztáv hatoda (min. 80 cm), a koszorút teljesen átéri, a külső hosszvasra van ráhajtva.

      Betonozás: A felbeton 4-7 cm vastagságú, min. Ø6-os 150x150 mm osztású hálós vasalással kerül kialakításra. A koszorút, a keresztgerendákat, a felbetont valamint a gerendák monolit részeit ez esetben is egy ütemben öntjük.

      3. Kéregpaneles félmonolit födémek

      A kéregpaneles megoldás esetén még tovább nő a monolit rész aránya. A nagy felületű, vékony, 5-8 cm vastag előregyártott vasbeton lemezek értelmezhetők bennmaradó zsaluzatként is, amelyek felett a helyszínen 14-30 cm felbetont öntenek. Ezek a panelek nem sorozatgyártott, hanem egyedi előregyártott termékek, melyek jellemző szélessége 1,20 vagy 2,40 m. Ha a panelek egyedi vasalással készülnek, akkor akár 10-12 méter falköz is lefedhető a segítségükkel. A rendszer fő előnye, hogy az így készült födém nem igényel zsaluzást és az elemek daruval gyorsan beemelhetők. Hátránya, hogy a monolit rész komoly vasszerelési munkát igényel illetve hogy alátámasztó állványzatot is építeni kell.

      4. Előregyártott vasbeton pallós födém

      a) Előregyártott vasbeton pallós födém

      Az eddig tárgyal előregyártott födémek közül a legnagyobb fesztávot , akár 22 métert a vasbeton körüreges pallókkal lehet elérni, egyben ez igényli a legkevesebb élőmunkát. A nagyobb fesztáv természetesen nagyon szerkezeti magasságal is együttjár, ez 20 cm-től egészen 50 cm-ig terjedhet a jellemző 120 cm szélesség mellett. Egyedileg gyártott termékekről lévén szó, a megfelelően méretezett vasalás is szükséges a szükséges teherbírás biztosításához.

      A vasbeton pallók szintén előnyös tulajdonsága, hogy általában nincs szükség felbetonra sem. A körüregek az önsúly csökkentése miatt szükségesek, ezek egyben alkalmasak gépészeti vezetékek számára is. Az elemek így is tekintélyes tömeggel rendelkeznek, emiatt azonban a koszorút gyakran két lépcsőben kell készíteni: először a felfekvés számára és utána a pallókkal egy vonalban lévő részt. A pallók közötti részbe bekötő vasakat kell ez esetben is elhelyezni, gondoskodva a koszorúval való együttdolgozásról.

      A betonozás során a betont műanyag dugókkal kell kirekeszteni az üregekből. A pallók közötti részbe bekötő vasakat kell ez esetben is elhelyezni, gondoskodva a koszorúval való együttdolgozásról. A szélső mezőben pedig monolit szakasz kialakítására lehet szükség, de a pallók méretre vágottan is leszállíthatók, amennyiben a vágás nem körüregbe esik.

      b) Előregyártott pórusbeton pallós födém

      A pórusbeton pallók tömörek, így(!) nincs szükség körüregek alkalmazására, hiszen a pórusbeton sűrűsége lényeges kisebb, mint a normál betoné. Az elemek jellemző szélessége 60 cm körüli, a megvalósítható fesztáv azonban eléggé korlátozott a vasbeton verzióhoz képest: mindössze 6 méter. Az elemek vastagsága 12 cm-től 36 cm-ig terjedhet, amelyet a terhelés függvényében kell megválasztani. A pallók nútféderes (horony-eresztékes) módon kapcsolódnak egymáshoz, ez kicsit megnehezíti az elemek beemelését és egymáshoz illesztését.  Külön vasalásra nincs szükség, a pallók tartalmazzák az összes szükséges armatúrát valamint a legtöbb esetben felbetonra sincs szükség.

Új ablakban jelenik meg